(EGYÜGYŰ
LEXIKON)
BAKK, bakarat, bakkolók
Különálló
szekta vagy hitfelekezet,
mely Schopenhauer "A Szabad Bakurat"-ról
szóló művére támaszkodva, fő céljául és törekvéséül az ifjúság
lankadó akaraterejének és tettvágyának serkentését tűzte ki. A tettvágy
felkeltése szertartásszerű összejöveteleken történik, hol a bakurat-gyönge
ifjúságot egy kerek, zöld asztal köré ültetik, melynek közepén egy komoly és
megbízható férfiú (bankár) helyezkedik el. Rövid ima után a bankár azonnal
hozzálát az akaratneveléshez - erélyes és szuggesztív hangon figyelmezteti az
ifjúságot a tett és cselekvés egyedül üdvözítő voltára, folytonosan
ismételt: "tessék tenni, tessék tenni" kiáltással, mindenkinek eszébe
juttatva komoly hivatását és kötelességét. Utána még meg is kérdezi, mintegy
sürgetően s a léhább elemek lelkiismeret-furdalásának felkeltésére:
mindenki tett? (vagyis: mindenki cselekedett-e, elvégezte-e kötelességét
önmagával, családjával, hitvallásával szemben?); ezek után a hitsorsosok által
az asztalra helyezett bánatpénzeket szertartásos mozdulattal besöpri a bankár, önmagával és családjával szemben való
kötelességeinek támogatására.
A szekta
tagjainak különböző babonás szimbólumai és szertartásai vannak. Az
egyiptomiak "szent ibisz vagy szent
imbisz"-ének mintájára "szent kibisz"-ekben bíznak; különös lények ezek, melyeknek megjelenése s
a hitsorsos állandó figyelése intézi az emberek jó vagy balszerencséjét. A
kilences számnak babonás és ellenállhatatlan erőt tulajdonítanak; az a
hitük, hogy ez a szám képes mindenkit és mindent megverni, éppen azért
"sláger"-nek nevezik, a német "schlagen" igéből. Babonásan tisztelik, és félnek
tőle: aki kezében egy kilences számmal védekezik, ahhoz nem mernek
hozzányúlni, az illetőt ekkor, úgy látszik, isteni hatalommal felruházott
lénynek tekintik, és körülrajongva őt, minden
pénzüket és értéktárgyukat átadják neki.
Éppen ezért a
kilences számnak elérése e szekta tagjainak felsőbb ambíciója és
becsvágya. Mihelyt a szekta két tagja összekerül, elkeseredett versengés indul
meg közöttük, hogy valamelyikük ezt a számot elérje; a szekta egy
őshagyománya szerint az ember fejlődési folyamatának legelső
korszakában is, még mint bentlakó, azért ragaszkodik a
kilenc hónapos felmondáshoz, mert ez a szám a bakkban
legtöbbet jelent. A szekta két tagja mindenféle módon kísérletezik, melyik áll
közelebb a kilenceshez; vannak fanatikusok, akik gombjaikat számolják és
hasonlítják össze. Mások az utcán a villamoskocsik számjegyeivel próbálkoznak;
megállapodnak, hogy a legközelebbi villamos nekem számít, az azután
következő neked. Naiv szenvedélyükben összeadják a házakat, az ablakokat,
hogy mennyi jön ki. Mások ismét éjjel az utcán direkte összevesznek emberekkel,
aztán kiszámítják, melyikük kapott több pofont. Aki kilencet kapott, nyert.
Mások kettesben bűntényeket követnek el, hogy kiderüljön, melyik kap több
évet. Aki kilencet kap, nyert. Ezen az alapon nyert például a budapesti
rendőrség: amennyiben kilenc embert vert agyon. A B. különösen
előkelő köreinkben terjedt el az utóbbi időben; mostanában egy
új szertartással bővült: az olyan ember, aki minden pénzét kénytelen volt
átadni egy másiknak, mert annak a kártyán kilenc piros pontja volt, míg neki
csak nyolc piros pontja volt: a kilencedik piros pontot egy e célra szolgáló
csővel felírja a halántékára. Ezt nevezik en
carte-nak; ez az egyetlen eset, hogy nem kell
fizetnie.