Nyitó oldal

(EGYÜGYŰ LEXIKON)

ÉLELMISZER, ÉLELMISZEREK

Feloszlanak két főcsoportra, úgymint:

a) közönséges élelmiszerek, ide tartoznak: 1. vaj, 2. kenyér, 3. gipsz, 4. víz, 5. még víz, 6. még víz;

b) összetett élelmiszerek, ide tartoznak: 1. és 2. vajas kenyér.

Az élelmezést már a régi görögöknél találjuk. Pontos adataink arra nézve, vajon az ókorban milyen ételeket használtak az emberek, nincsenek, néhány antik maradványra hivatkozhatunk csak, melyek az erzsébetvárosi cukrászdákban és egyéb múzeumokban meg ma is találhatók. Tortaszelet alakú, szilárd tárgyak ezek, amelyekben régi ujjlenyomatok észlelhetők. Összetételük eddig még ismeretlen.

A középkor néhány új étellel ajándékozta meg az emberiséget. Ekkor találják és tálalják fel a pörköltet, melyhez Drake Ferenc Amerikából behozza a krumplit, de későn, mert időközben a pörkölt odaég: ezért bepanaszolják, a pört és a pörköltet elveszti, és fizeti a pörköltséget.

Fontos szerepe van az élelmezésnek a harmincéves háborúban, mikor is a katonák nagy része áttér a vegetáriánus életmódra, és a fűbe harap. Ekkor töltik meg a hurkákat és kolbászokat is, melyeknek egy részét sikerült már eladni.

Az egyes élelmiszerek:

1. Kenyér. Likacsos, szivacshoz hasonló massza, kéreggel körülvéve és lestemplizve. Beléből cipókat, kérgéből cipőket készítenek. Ha megszáradt, összemorzsolják, és "liszt" néven hozzák forgalomba. Használják hashajtónak, festéknek, labdacsoknak (ebben a formában asztali játékszert készítenek belőle), bőrét kicserzik, beleit húrnak használják, csontját megőrlik.

2. Tej. Folyékony, átlátszó anyag, színtelen és szagtalan. Használják mosásra, főzésre, malomhajtásra. Gipsszel keverve isszák is.

3. Vaj. Készül zsírból, zsigerből, avból. Fagyott állapotban kenyeret kennek rá. Enyvnek nem lehet jól használni.

4. Sajt. Friss állapotban a vaj neve. Fajtái: a) ementáli, ebbe lyukakat vájnak ki a kukacok részére; b) liptói túró, más néven gitt, ablaküvegek betapasztására alkalmas.

5. Disznóhús. Fajtái: a) virsli, vendéglők és konflisállomások közelében terem, érett állapotban debreceninek nevezik, ezt fiatalon levágják, nem hagyják megnőni.

6. Emberhús. A Fidzsi-szigeteken kedvelt delikatesz. Nálunk, olcsóságánál fogva, nem eszik.

Az élelmezés többféle úton történik, eredeti módja a szájon keresztül a gyomorba történő áthelyezés, gyakoribb azonban nálunk a fordított módszer. Ez utóbbi folyamat gyors és biztos elérésére a következő intézmények szolgálnak:

1. Kávéház. Tágas helyiség, melyben írók eszik egymást.

2. Vendéglő, másképp: fantáziagyakorló iskola; asztalokkal kirakott bolthelyiség, ahol kis képzelőerejű költők és írók körben ülve fejleszthetik fantáziájukat. Ez úgy történik, hogy az ember rendel valamit, és arról aztán, amit kapott, megpróbálja elképzelni, hogy az az, amit kért. Eleinte kicsit nehezen megy, de később még nehezebben. Fő ételek: főzelék feltéttel, mégpedig azzal a feltéttel, hogy igazán főzelék. Marhahús; óvatosan kell enni, nehogy, az esetleg benn maradt nyereg- és szerszámtörmelékeket lenyelje az ember. Pörkölt; ennek két fajtája van: a közönséges pörkölt és a rendesen átfőtt pörkölt; utóbbi csak a legritkább esetekben észlelhető legutoljára a Drechsler vendéglő égése alkalmával találtak néhány példányt a kiégett romok között; állítólag meg lehetett enni.

A vendéglők tisztaságáról a közegészségügyi és tisztasági bizottságok gondoskodnak. Minden vendégnek ki kell nyalni a tányérját, hogy a következő vendég rendesen kapja kézhez. A tányérok piszkosságáról szóló mendemonda (lásd: Legendák) onnan származik, hogy kezdők mindig összetévesztik az ételeket a tányér fenekén heverő piszokkal.