(EGYÜGYŰ LEXIKON)
ÉLELMISZER, ÉLELMISZEREK
Feloszlanak két
főcsoportra, úgymint:
a) közönséges élelmiszerek, ide tartoznak: 1.
vaj, 2. kenyér, 3. gipsz, 4. víz, 5. még víz, 6. még víz;
b) összetett élelmiszerek, ide tartoznak: 1. és
2. vajas kenyér.
Az élelmezést
már a régi görögöknél találjuk. Pontos adataink arra nézve, vajon az ókorban
milyen ételeket használtak az emberek, nincsenek, néhány antik maradványra
hivatkozhatunk csak, melyek az erzsébetvárosi cukrászdákban és egyéb
múzeumokban meg ma is találhatók. Tortaszelet alakú, szilárd tárgyak ezek,
amelyekben régi ujjlenyomatok észlelhetők. Összetételük eddig még
ismeretlen.
A középkor
néhány új étellel ajándékozta meg az emberiséget. Ekkor találják és tálalják
fel a pörköltet, melyhez Drake Ferenc Amerikából behozza a krumplit, de
későn, mert időközben a pörkölt odaég: ezért bepanaszolják, a pört és
a pörköltet elveszti, és fizeti a pörköltséget.
Fontos
szerepe van az élelmezésnek a harmincéves háborúban, mikor is a katonák nagy
része áttér a vegetáriánus életmódra, és a fűbe harap. Ekkor töltik meg a
hurkákat és kolbászokat is, melyeknek egy részét sikerült már eladni.
Az egyes
élelmiszerek:
1. Kenyér. Likacsos, szivacshoz
hasonló massza, kéreggel körülvéve és lestemplizve.
Beléből cipókat, kérgéből cipőket készítenek. Ha megszáradt,
összemorzsolják, és "liszt" néven hozzák forgalomba. Használják
hashajtónak, festéknek, labdacsoknak (ebben a formában asztali játékszert
készítenek belőle), bőrét kicserzik, beleit húrnak használják,
csontját megőrlik.
2. Tej. Folyékony,
átlátszó anyag, színtelen és szagtalan. Használják mosásra, főzésre,
malomhajtásra. Gipsszel keverve isszák is.
3. Vaj. Készül zsírból, zsigerből, avból. Fagyott állapotban kenyeret kennek rá. Enyvnek nem
lehet jól használni.
4. Sajt. Friss állapotban a vaj neve. Fajtái: a) ementáli, ebbe lyukakat vájnak ki
a kukacok részére; b) liptói túró, más néven gitt,
ablaküvegek betapasztására alkalmas.
5. Disznóhús. Fajtái: a) virsli, vendéglők és
konflisállomások közelében terem, érett állapotban debreceninek nevezik, ezt
fiatalon levágják, nem hagyják megnőni.
6. Emberhús. A Fidzsi-szigeteken kedvelt delikatesz.
Nálunk, olcsóságánál fogva, nem eszik.
Az élelmezés
többféle úton történik, eredeti módja a szájon keresztül a gyomorba
történő áthelyezés, gyakoribb azonban nálunk a fordított módszer. Ez
utóbbi folyamat gyors és biztos elérésére a következő intézmények
szolgálnak:
1. Kávéház. Tágas helyiség,
melyben írók eszik egymást.
2.
Vendéglő, másképp:
fantáziagyakorló iskola; asztalokkal kirakott bolthelyiség, ahol kis képzelőerejű költők és írók körben ülve
fejleszthetik fantáziájukat. Ez úgy történik, hogy az ember rendel valamit, és
arról aztán, amit kapott, megpróbálja elképzelni, hogy
az az, amit kért. Eleinte kicsit nehezen megy, de később még nehezebben.
Fő ételek: főzelék feltéttel, mégpedig azzal a feltéttel, hogy igazán
főzelék. Marhahús; óvatosan kell enni, nehogy, az esetleg benn maradt
nyereg- és szerszámtörmelékeket lenyelje az ember. Pörkölt; ennek két fajtája
van: a közönséges pörkölt és a rendesen átfőtt pörkölt; utóbbi csak a
legritkább esetekben észlelhető legutoljára a Drechsler
vendéglő égése alkalmával találtak néhány példányt a kiégett romok között;
állítólag meg lehetett enni.
A
vendéglők tisztaságáról a közegészségügyi és tisztasági bizottságok
gondoskodnak. Minden vendégnek ki kell nyalni a tányérját, hogy a
következő vendég rendesen kapja kézhez. A tányérok piszkosságáról szóló
mendemonda (lásd: Legendák) onnan származik, hogy kezdők mindig
összetévesztik az ételeket a tányér fenekén heverő piszokkal.