(EGYÜGYŰ
LEXIKON)
NEVETÉS, nevetség, nevetségesség, humor (vö. Humor és Magyar,
őslegenda)
Sajátságos
állapot, melyet a humor vagy nevetségesség idézhet elő. Bergson elmélete
szerint a humor úgy jön létre, hogy a mechanikusan történő dolgokat
megfordítjuk, s úgy tekintjük őket, mintha nem volnának megfordítva.
Szemléltetőleg: ha például valaki felöltözve véletlenül beleül egy kádba,
szórakozottságból, abban a hitben, hogy a karszékbe ült bele, és most valaki
megfordítja a zuhanycsapot, és az illető úgy tekinti, mintha nem volna
megfordítva, tehát tovább ül a kádban: ez esetben a humor (nedvesség)
szemlélhetővé válik, és az illetőt benedvesíti. Ez az állapot
másokban a hasizomnak sajátságos rángatózását idézheti elő, mely egészen a
szájig, a szájon keresztül egészen a fülekig terjedhet, s kórbonctanilag
megállapítható. Ezt nevezzük nevetésnek. A nevetés nagyon gyakori tünet, s
mivel a hasizom mozgatása az emésztésre is igen jó hatással lehet, sokan
mesterségesen s közvetve idézik elő. Ez állapot előidézésével ezzel
foglalkozó egyének, az ún. humoristák vannak megbízva, akik a dolgokat
főkapitányi engedéllyel megfordíthatják, anélkül
hogy ezért bárki kihágási feljelentést tehetne ellenük. Ezek fordították meg
például a Deák-szobrot vagy a Bazilikát, melyet ha az
ember a Váci körútról úgy tekint, mintha nem volna megfordítva, nevetséges
érzést idézhet elő, mert mégis meg van fordítva, akár úgy tekinti Bergson,
akár nem, és úgy néz ki, mintha haragban volna a Váci körúttal.
A humorista
egy másik eszköze például a túlzás, vagyis az, hogy többet mond, mint ahogy
valóságban van (vö. főpincér), például ha egy
liter pesti tejben van egy fél liter víz, akkor a humorista azt mondja, hogy a
pesti tej csupa víz. Vagy például, ha a pesti tejben van egy svábbogár, a
humorista azt mondja, hogy a pesti tejben van egy krokodilus. Az említett
hasizommozgást így is fel lehet idézni, ami ebben az esetben azért is
előnyös, mert a hasizommozgatás által az ember kihányhatja a fent említett
tejet.
Más eszköze a
humoristának az ötlet vagy szójáték, ami úgy történik, hogy az ember ötlet
helyett azt mondja: cotlett vagy hatlet.
Utóbbi időben nem divatos, mert sokan hamisan játsszák.
A nevetés
előidézésének egy másik módja, hogy az ember úgy csinál, mintha valami
baja volna, és a többiek azt hiszik, hogy nekik az a bajuk nincsen meg, ami
szintén fokozhatja az emésztést. E célra szolgálnak az ún. vígjátékok,
melyekben egyik színész azt játssza, hogy a másik színészt megcsalja egy
harmadik színésszel, amin a néző nevet, mert nem tudja, hogy közben otthon
őt csalják meg egy negyedik színésszel. Ezt nevezik kárörömnek, ami annyit
tesz, hogy kár örülni.
Greguss szerint a humort, vagyis nevetségességet könnyek között
kell keresni, más szóval a humor: mosoly könnyek között. Ezt úgy kell érteni,
hogy például valahol sírnak, és az ember közéjük áll és mosolyog. Ezzel igen
szép eredményeket lehet elérni az említett emésztésfokozás terén, s amennyit
Budapesten sírnak, az ember egészen a megpukkadásig mosolyoghat, és a hasát
foghatja mosolygásában. Nagyon vigyázni kell azonban, hogy ne olyanok közé
álljunk, akik szintén azért jöttek oda, hogy közöttünk jól kimosolyogják
magukat.
Más
filozófusok szerint a nevetségességet a fenséges mellett lehet találni, egy
lépésnyire. Nagyon egyszerűen meg lehet találni: az ember elmegy a
fenségeshez, és megáll előtte egy lépésnyire, erre egészen odamegy,
megfordul, és egyet lép megint visszafelé: mire csak egy lépés választja el a
fenségestől.
A legújabb
hasonszenvi orvostudomány felfedezése szerint legjobban az nevet, aki
legutoljára nevet. Ebből a szempontból tehát a legegészségesebb emberek
azok, akik, miután az egész társaság nagyot nevetett egy viccen, egy fél óra
múlva ők is elnevetik magukat, mert csak akkor jut eszükbe
a viccnek az értelme. Az utoljára való nevetés ilyenformán egyik legnagyobb
ambíciója az embereknek.