CÁPA
Nem, ez nem tréfa, nem ámítás,
hanem tény és való — láttam a tulajdon szememmel, nem voltam rest, kimentem az
Állatkertbe a Humoristák Nemzetközi Egyesületének hallgatólagos megbízásából,
és kihallgatást eszközöltem Őcentségénél, a Fiúmei Cápánál, aki megérkezett Budapestre, és a Cápai Cuncius közvetítésével kegyes volt fogadni munkatársunkat.
Megelőzően a kis Brehmben tanulmányoztam a
— kacsa természetrajzát, és nagy megdöbbenéssel állapítottam meg, hogy a cápa
nem kacsa ezúttal. Nagyon vigyáztam pedig, méréseket eszközöltem, megnéztem a
palotát is, amiben fogadott, hogy nem forog-e kacsalábon titokban — hát nem.
Valódi cápáról van szó, ő az, áttanulmányoztam a mellékelt illetőségi
és születési bizonyítványokat, visszamenően addig, mikor még ünnepelt
vendégünk egyszerű cápatojás volt, és megállapítottam, hogy közvetlen Fiúme alatt, kétezer méter mélységben látta meg a
napvilágot, ami azt bizonyítja, hogy olyan éles a szeme, mint a foga.
Őcentsége első kérdése az volt, hogy humorista vagyok-e,
mert — tette hozzá kissé érdesen — ez esetben, ugye, nem kívánhatom, hogy
ingyen álljon rendelkezésemre olyan adatok szolgáltatásával, amiken csak én
kereshetek, ő nem. Nagyon panaszkodott, hogy eddig mennyire el volt
hanyagolva ez a dolog, a humoristák kizsákmányolták őt, évtizedeken át megéltek
belőle, és ő a tulajdon halpénzéből éldegélt. Szerencsére nálam
volt Heltai Jenő, Molnár Ferenc és Szenes Béla kitűnő barátaim
által kiállított írásbeli igazolványom, hogy nem vagyok humorista, és ezzel az igazolvánnyal mint szabadjeggyel, ingyen élvezhettem a nagy
emberevőt, aki most már elfogulatlanul csevegett, mint
aki érzi, hogy kint van a viccből. Csak arra kért, hogy a frankügyet ne
keverjem bele a dologba, teljesen légből kapottak
azok a híresztelések, hogy őt is ki akarják hallgatni. Hogy Nádosyt látta-e egyáltalán, azt igazán nem tudhatja, annyi
mindenkivel találkozik az ember, végre is nem cáptalan
a feje. Ő egyszerűen azért jött Pestre, mert remélte, hogy itt lesz
mit nyelni. Nem tagja semmiféle titkos társaságnak, az ő élete tiszta, és
az eseményeket nyitott szájjal figyeli. Politikai céljai nincsenek, nem is
alkothatott még véleményt az itteni állapotokról, meg kell várnia, amíg az erre
vonatkozó értesüléseket bekapja — egyébként pedig bizalmasan közli velem, hogy
utazásának fő indoka az a hír volt, hogy Bicsérdy
Béla Pestre jön. Az az ember nagyon érdekli őt, nagy figyelemmel olvasta
könyvét, és szeretne vele találkozni — ha látom valahol, okvetlenül küldjem el
hozzá. Megígértem neki...