DRÁMAI SZENZÁCIÓ

Nem messze esik az ördög a japán tanítónőtől
Népiesch japán drámai élet- és ételkép.
Írták: Molnár Sándor, Lengyel Zsigmond,
Móric Menyhért és Bródy Ferenc

I.FELVONÁS

Egy előkelő lipótvárosi család zsúrján vagyunk. János, a fiatal író, szerelmes a házigazda feleségébe, de a mű-mama, akit a Városligetből hozattak fel erre a célra, nem működik rendesen, és így a férj alkalmatlan percben érkezik. Abban a pillanatban, mikor már belépne az ajtón, a tapétából kilép egy jassz, kiről késó'bb kiderül, hogy Gábriel arkangyal. Kártyacsodákat mutat a férjnek, és ráveszi, hogy vetkőzzék meztelenre, és menjen föl a kéménybe. Azután visszajön, és kék fényben beszél a szerelmes párnak a barátságról, de egyszerre kiesik a szíve, melyre hármat köp. A zeibensüccék azonban éppen javítják a kéményt, és a férj fejjel lefelé megjelenik. János távozik, Gábriel azonban egy verklivel háromszor belepofoz a férj hasába. Közben kiderül, hogy a másik szobában az asszony egy Chopin-indulót zongorázik, és erre hirtelen csönd lesz. A jassz hirtelen eltűnt.

II.FELVONÁS

Jánosnak közben eszébe jutottak öreg szülei, akik Sárbivalyon laknak; odaszökteti az asszonykát, de éppen nem találnak otthon senkit. Előkerül azonban egy kis anyámasszony, aki elmondja, hogy kint látott egy csézát, azon botorkázik mán valakilyes ember. Kiderül, hogy a férj. Az asszony ijedtében elejti a pattogatott hurkát, amit mikor a férj meglát, akkorát nevet rajta, hogy mindent megbocsát. Letelepszenek a búbos Meidinger-kályha mellé (M. F. javítása) és mindenki elmond egy jóízű magyar történetet a Lipótvárosból. Gábriel jön két nagybőgővel. Meglátva a férjet, félrehúzza Jánost, és együtt megbeszélik, hogy este majd egy kis parázs verekedést rendeznek, és ott újra megszöktetik az asszonyt. Erre egy hajdú szívre-mászóan szép dalokat énekel, mindenki elalszik, távolról kutyaugatás. Látni, amint kukoricáról álmodnak.

III.FELVONÁS

János ottmaradt az öregeknél, mire az uraság ispánnak teszi meg. Erre az asszony elhatározza, hogy óvodát nyit a faluban, és fölneveli a szegény gyermekeket. A felvonás egy ebéddel kezdődik. Afányáskás kocsonkát esznek éppen, ürügömböccel és mézes haluskával egyaránt. Egyszerre jön Gábriel, aki közben ispán lett a községben. Odamegy Jánoshoz, és elkéri tőle az asszonyt. Erre az asszony szó nélkül felkel, kimegy és egy lovat hoz be, azután sírva beszalad a másik szobába. Az ispán megrendülve néz utána. Majd Jánoshoz lép, és szó nélkül kezet fog vele. János egyedül marad a tanítóval, ülnek egymással szemben, és isznak. Egy-egy szót szólnak csak. Egyszerre bejön az asszony, és kezét csendesen a férj fejére teszi. Az ablakból meglátja ezt az ispán, bejön, és kezet fog a tanítóval, aki sírva bocsát meg Jánosnak. János kimegy, lovat nyergeltet, közbe az asszony az ispánt elküldi Amerikába. A tanító kezet fog a lóval, mire a szolgabíró otthagyja az ispánt, lemond az asszonyról, és mindenkinek megbocsát. A ló mindenkivel kezet fog, és megbocsát az ispánnak. Látni, amint minden jóra fordul: bejön egy ember, és az összes csapokat jóra fordítja.

IV. FELVONÁS

De egy régi okmányból kiderül, hogy János tulajdonképpen zulukaffer származású. Jánosnak eszébe jut a zulukaffer japáni otthon és a Niagara északi csúcsa, a Cseremisz nevű széllel. Azonnal elhatározza, hogy megtéríti a faluban tartózkodó angolokat. De a kafferek közben megérkeztek, és régi tam-tam és bú-bú dalokat énekelnek. Erre János lelki átalakuláson megy keresztül, és ellöki magától az asszonyt, aki Gábrielbe szerelmes. Az asszony gőgösen ellöki magától Jánost, de a kafferek ebben megakadályozzák. Egy földrengés jön közbe, és a villám halálra sujtja Csi-fu-ka-li-t. Az asszony egészen megvadulva elhatározza, hogy ezek után ő is elkíséri Jánost. »Fel, Kaffiába!« kiáltással el is indulnak, de a küszöbön Jánost régi szívbaja előveszi. Egy székbe roskad, és a lemenő tűzhányó vörös fényében haldokolni kezd. Mindnyájan körülállják. Egy angol Dreadnought-hajó jelenik meg, és kéményeit többször meghajtva, tiszteleg. Távolról Afrika körvonalait látni. A kafferek ó-szmirnai szőnyegeket énekelnek halkan.