EGY KEZDŐ ÍRÓ VÁZLATKÖNYVÉBŐL
A Fidibusz Ady száma

- A „Délkelet" által kiadott Szent Edy Andra prófétához
szóló imádságoskönyvben előforduló könyörgések rövid is-
mertetése és foglalatja. -

Címkép: A Szent Próféta Arcképe

Litánia

Szent Edy Andra, Üdvösség edénye, Nagyságos Dekadens, Csodálatos Modern, Nochniedágevézn, Örökkévaló Tyuhaj, Miatyánk Edy, Könyörögj

Adonáj, Edy, érettünk.
Baál-isten, Edy,

Echod, Edy,

Véghetetlen Fenék,
Mifejünk Teteje,
Edy, Edy, Edy.

I.

AZ IMÁDSÁGOKBÓL

A pszichológus (én) kérd és kutat... Föllebbenteni a fekete és vonagló fátyolt, mely erre a véres és lucskos, nagy Hazugságoktól igaz ős-szívre borul rá ólomsúllyal. (Mert ős-szív az Edy Andra lelketlenül lelkes lelke: ez a csecsemősen-agg, szilaj-szomorú, tátongóan szűk lélek.) Ő, a harsányan nyöszörgő, ő szól így:

„Van csömöröm, nagy irtózásom:

Van beteg, fonnyadt derekám,

Van egy pár álom-villanásom,

Van egy Ládám: (boldog legyen!)

És két pár zoknim.

És két pár zoknim" Hogy csendül vissza borzongó lelkünkbe a belső valóságnak ez a fájdalmas, igaz és megfejthetetlenül egyszerű kiáltásal... Félve érezzük ezt a nagy, nyíltszemű Álom-lelket, amint titkos ujjakkal odatapintva, rámered a kietlen és tompa, hideg Valóságra... Két pár zoknim!...

Csak két pár, az istenfáját!... Így éreztetni, megmutatni, egyetlen, igaz rámutatással: így szívünk legtitkosabb érzéseibe nyúlni csak Edy Andra tud.

Ő a minden és senki nagy Hallelujája. Ő az Emberebb Ember. Bemberebembe.

Menyő Fiksa

XIII.

ANATÓMIA

1. Edy Andra olyan tehetség, mint például a kémiai analízis, amihez én éppen olyan jól értek, mint a poétikához és még sok mindenhez. Edy Andra büszke és dacos magyar: magyaros dac. Dacos mac. Macos dac. Igekötői pontosak. Pont, befejeztem.

2. Verselése jambusosas. Búsasos. Anapaesztusokat is használ, és kijelenthetem, hogy meg vagyok elégedve. Nyelve, mint Swinburné, gyökeresen fedi a fogalmat. Pont, befejeztem. Le van tárgyalva.

3. Én szintén írok verseket. A szerénység tiltja, hogy ezen verseket igen jóknak nevezzem. Íme, én kritikát is tudok írni: én ilyen tömören és magvasan tudok írni. Edy Andra biztosan nem tudna, de az nem szégyen, nem tudhat mindenki mindent. Igaz, most jut eszembe: én tudok szerbül is. Pont, befejezetem.

Mabits Bihály

LIV.

VERSTAN

...és így Edy Andra verseiben feltalálhatók a következő tárgyak: alliteráció, rím, asszonancia, ismétlés, metafora, metonímia, amint azt kimutattuk. Gyerünk tovább, most következik „Őszi lárma" (V. 33. §. 5. 7/8. B. B.) című versének I. a) sora: „Ősszel, amikor kavarog a köd."

Kavarog" és „köd" itt a „k" betű megegyez. „Ősszel" két „sz"-el. Az „ő" hang hosszúsága bizonyos ritmikus hangulatosságot hoz bele a sorba, amit másképp lehetetlen volna kihozni. „Kavarog"-ban a „k" és „g" rokonhangzása igen hatásos: mennyivel rosszabbul hangzanék így: „gavarok". „Amikor" és „kavarog"-ban látjuk a két „r" betűt megegyezni: — mily érdekes, két egymás mellett álló szóban ugyanaz a betű! „Kavarog, kavarog" — ez így igen jó: igen öntudatos. De elemezzük kissé behatóbban ezt a sort... Tehát: „ősszel" — két „sz"...

Gaczkó Léza

CXV.

HOZZÁSZÓLÁS

Énnekem eleinte az orra nem tetszett Edy Andrának. Mi ez? — mondtam, milyen furcsa... hisz ez képtelenség! Aztán fájó, mélységes érzelmeimen át (mert nekem is vannak fájó, mélységes érzelmeim) megismertem őt... Most már jobban értem őt, mint saját maga. A többiek, persze, nem értik őt, ő se érti saját magát... de én, én... én... én...

Edy Andrát csak nekem szabad érteni.

Farinthy Krigyes

VI.

A PRÓFÉTA VÉGSZAVA

Na, befejezték az urak? Nem értem, hogy lehet ennyit csiripelni. Még a sarki hordárt is meghallgassam? Nincs annyi időm, vár a Nagy ROSTÉLYOS: — tehát térgyepüljenek le sorba, és gyorsan a vég-imát.

Kar

„Miadynk, ki lumpolsz Párisban,
Te írod a legszebb Verseket

Jőjjön el az új Irány

Legyen Neked sok pénzed

Miképpen Párisban, azonképpen
nálunk is. A mi mindennapi rúgá-
sainkat ad meg nekünk ma

És bocsásd meg a mi verseinket,
Mert tied (Gyulayt kivéve) az Or-
szág, a Közvélemény és az összes
középiskolák és Petőfi suviksz

Ámen!

Fidibusz, 1909. június 11.